Hogyan alakul délkeleti, délnyugati tájolásnál a napelemes rendszer termelése?

Minden szakirodalomban arról lehet olvasni, hogy a napelemek elhelyezésének ideális tájolása az a Déli irány. Ezzel a tájolással érhetjük el a legmagasabb hatásfokot rendszerünkkel, ami igaz is, viszont mi van akkor, hogyha nem áll rendelkezésre Déli tájolású tetőfelület?

Nos, ebben az esetben sem kell aggódni, és lemondani a napelemes rendszer telepítéséről. Ebben a cikkünkben a Délkeleti, és a Délnyugati tájolás mellett jelentkező termelés mennyiségével foglalkozunk.

Nézzünk meg egy működő napelemes rendszert, ahol szintén nem állt rendelkezésre Déli tájolású tetőfelület. Egy 10 kW-os rendszer lett kialakítva a Délkeleti, és Délnyugati tetőfelületre. 


Délkeleti termelés

délkeleti napelem termelés

A példában egy 2020.04.11-i termelés napi görbéje látható, a Délkeleti 1. munkapontra bontva. A termelési görbe egyik legfőbb jellemzője erre az esetre, hogy már a kora reggeli órákban megindul a görbe meredeksége, a reggeli órákban is termelés történik. Megfigyelhető, hogy a görbe 12:00 – 13:00 között tetőzik ezen tájolás esetén a 3200 W-os teljesítményt elérve.


Délnyugati termelés

Most pedig vizsgáljuk meg a másik oldal (Délnyugati) termelésének alakulását.

Az első szembetűnő különbség, hogy a Délnyugati tájolás esetén a termelés mennyisége 4500 W-os teljesítménynél tetőzik. Ez ne tévesszen meg senkit, nem előnyösebb a Délnyugati tájolás a Délkeletivel szemben, csupán a tetőfelület adottságai miatt erre a területre több napelemes panelt helyeztek el. Ebből adódik a magasabb teljesítmény.

A Délkeleti, és Délnyugati tájolás megközelítőleg azonos hatásfokot produkál. 

De nézzük is meg a tényleges különbséget. Azt figyelhetjük meg, hogy a rendszerünk később kezd el termelni, jól látszik, hogy 11:00 órakor a görbe még jóval alacsonyabb teljesítmény értéknél áll, mint az előző esetben. Ennek következtében a görbe tetőzése is kitolódik egészen 14:00 óra utáni időszakra.

Nézzük meg most egy ábrán a két görbét a jobb szemléltetés érdekében.

Az ábrán az előbbiekben ismertetettek alapján kékkel a Délkeleti, zölddel a Délnyugati tájolású napelemek görbéje látható. Látható, hogyan változnak a csúcsértékek időpontjai. 

Hogyan tolódik ki a termelési időszak a Délnyugati tájolás esetén. Itt is megemlítem, fontos, hogy a termelt maximális teljesítmény értékének különbsége annak köszönhető, hogy a Délnyugati oldalon több panel van elhelyezve. Ugyanannyi napelem esetén a két görbe tetőzése ugyanarra a teljesítmény értékre esne. 

Végül pedig nézzük meg, mekkora a maximális teljesítmény, amivel a rendszer dolgozott az adott napon.

Ezen az ábrán zöld színnel van jelölve a Délkeleti oldal, lila színnel a Délnyugati oldal, kék színnel pedig az összteljesítmény értéke.

Látható, hogy a jelölt pontban a görbe maximuma található. Ekkor az összteljesítmény 7,35 kW volt, mely a két részegység (munkapont) összegéből adódik. Ezt az értéket nagyjából délután 2 órakor érte el a rendszer, ami abból adódik, hogy a Délnyugati oldalon több napelem helyezkedik el.

Összességében tehát, jól látható hogyan alakulnak a különböző tájolás esetén a termelési időszakok. A mérés 2020. április 11.-én végeztük, és a 10 kW-os inverterhez kapcsolódó panelek ezen a napon 7,35 kW-os csúcsteljesítményt értek el.

Mivel még nem értük el a nyári időszakot ahol a legnagyobb teljesítmény nyerhető ki a rendszerünkből azt mondhatjuk, hogy jó értéket produkáltak a napelem panelek ezen tájolás esetében is.