Esettanulmány: Elavult és drága fűtés helyett, hatékony és olcsóbb napelemes fűtési rendszer

Bepillantás a házba: Hogyan működik, milyen egy téli napon a fűtése, mennyi a rezsi?

Essen szó először is, magáról a házról. Azt kell látni hazánkban, hogy a 70-es, 80-as években nagyon sok gyakorlatilag egy kaptafára tervezett házat építettek. Voltak típustervek kisebbek, nagyobbak, és B30-as téglából, nemes vakolattal, különböző cserepekkel energetikai szempontból a „kádárkockától” elkezdve egy nagyobb ingatlanig ugyanolyan paraméterekkel készültek. Fa nyílászárókkal, mely időközben akár egy műanyag nyílászáróra lett cserélve, egyik házon se volt hungarocell szigetelés, nem volt 2-3 rétegű üveg, és ezek között a keretek között épült az az ingatlan is, amit elemezni fogunk.

Ez az ingatlan 1985-ben kezdett el épülni, és 1986 tavaszán kapott használatbavételi engedélyt. Az ingatlanba 5 szoba van, két szint. A lakóterülete megközelítőleg 160 m2, emellett van még egy garázs, és egy kazánház, ami szintén hozzátartozik az ingatlanhoz. Ebben az ingatlanban egy idős hölgy, és fia él, aki egy hosszantartó betegségben szenved. Mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék ingatlanuk állapotát, téli időszakban a fűtésnek a talpponttartásában, de a betegség miatt lehetséges, hogy a későbbiekben nem tud ebben besegíteni.

Tehát a pillanatkép az, hogy adott egy ingatlan, aminek a lakója egy idős hölgy, és ennek az ingatlannak az életét fogjuk röviden átbeszélni.

Egy téli napon az ingatlanban működő szalma kazánnal való fűtéssel reggelre lemegy a hőmérséklet egy 16-17 °C-ra, erre kell az ingatlannak a gazdája, és meg kell azt oldani, hogy begyújtással a víz (fűtési meleg víz) felmelegítésével az ingatlanba a hőmérséklet ne menjen még lejjebb, sőt az is jó lenne, ha elkezdene emelkedni benne a hőmérséklet, és délutánra, estefélére elérné a 22-23 °C-ot.

szalma kazán

A használt szalmabála kazán

Ez a szalma kazán, amiről beszélek a falu közepén ontja a füstöt, és egy kisméretű  kockabála fér bele, azt kell begyújtani, és gyakorlatilag az termeli a hőt, így állítja elő a vízterében a meleg vizet, amivel az ingatlan fűtési rendszere működik.

A megrendelő villanyszámlát a jelenlegi pillanatban éves szinten kb. 240.000 Ft-ot fizet, ennyi energiát használ el, működik az udvaron egy kisebb gazdaság, van amikor előkerül a hegesztő, olyan eszközök melyek komolyabban fogyasztják az áramot.

A fűtés az egy kicsivel komplikáltabb, nagyságrendileg 600 kisbálát égetnek el egy fűtésszezon alatt. Egy kisbála az 200 Ft-ba kerül, így ha ezt összeszorozzuk jól látható, hogy 120.000 Ft-ba kerül. Ezen felül a kisbálát szállítani kell, rakodni kell, és a fűtéshez fizikai munkát kell végezni.  Összességében a szállítás, a rakodás, és a fűtés elrendezése 230.000 Ft-ba kerül évente, és még emellett, egy 20-30 mázsa fa is eltüzelésre kerül a szalma mellett.

Jelenlegi pillanatképben, ami 2016-2017-es évben van ezt a helyzetet látjuk, ezek az adatok vannak vezetve. Ezeket a költségeket összeadva azt látom, hogy van egy 240.000 Ft-os villanyszámla, van egy 230.000 Ft-os bálával kapcsolatos költség, és van 20-30 mázsa fa, ami megközelítőleg 80.000-100.000 Ft, melyek összege így megközelítőleg 680.000 Ft éves szinten.

Emellett van egy nagyon elavult gázkazánunk is. Ami gyakorlatilag 15 éve nem üzemel, és annak előtte lett beszerelve, mikor a nagy gáz beruházás volt Magyarországon kb. 1991-ban. Ez egy pár évig használatban van, ezt követően pedig elviselhetetlenül megdrágult a gázfűtés, és visszatértek a vegyestüzelésre.

Miért alakult ki így az ingatlan?

Ez egy gazdálkodó család, és a gazdálkodó család férfi tagja a múltban legyártotta ezeket a kisbálákat a saját földjén, a saját gépeivel, behordta, és eltüzelte. Innen nézve érthető, hogy ez miért alakult ki így a családba. A probléma az az, hogy a Papa, aki ezt csinálta sajnos elhunyt, és az idősödő hölgynek így nagy gondot okoz az ingatlan fűtésének fenntartása. Elkezdődött a gondolkodás, hogyan lehetne ezt a fűtési rendszert megváltoztatni.


Lehetséges fejlesztések

1. Gáz rendszer fejlesztése?

Mi van akkor, ha gázszerelőt hívunk, hogy alakul így a rezsi?

Az első, és nyilvánvaló gondolata, hogy ott a ház másik fűtési rendszere a gázfűtés, és kezdjük el azt felújítani, mi is így tettünk, elhívtunk egy gázszerelőt, hogy nézze meg a kazánházat, és vizsgálja meg azt, hogy lehetne életre kelteni a ház gázfűtését, milyen költségekkel bír ez a folyamat, és mire számíthatunk, mennyi fűtésszámla fog a fejlesztés után képződni.

A gázszerelő meg is érkezett 2018 őszén, és közölte, hogy új kéményt kell építeni, és új kazánt kell vásárolni, a bojlerrel is gond van, hiszen nagyon elavult 1985-ben került oda, egy Hajdu bojler, ami zabálja az elektromos energiát. A gázszerelő jelezte, hogy gondolkodhatunk víztárolós gázbojlerben, vagy átfolyó vízmelegítést épít ki, amit nem szerettünk volna, mert eléggé nyűgös megoldás. Az elmenő vascső rendszer miatt, iszapleválasztóra is szükség van.

Elmondása szerint, ha minden optimálisan alakul, akkor 1.500.000 Ft körüli összegbe kerül, hogyha lesznek plusz rejtett költségek, ez az összeg lehet, 1.600.000-1.700.000 Ft is. Hogyha ez megvalósul, akkor a házat ki lehet fűteni éves szinten 250.000 Ft-os gázszámlával.

Itt már a kisbálás fűtéshez képest is előrelépést tapasztalunk. Hosszú távú működés esetén, éves szinten karbantartást kell végezni, amit ő is szívesen elvégez, hogyha nincsen komolyabb probléma, akkor ez nagyjából 40.000-60.000 Ft-ból kijön. Villanyszámlával együtt így a rezsink megközelítőleg 550.000 Ft éves szinten.

Ezt összegezve, 1.500.000 Ft-ért újítani kell a gázházat, és lesz egy olyan fűtésrendszerem, ami éves szinten a jelenlegihez képest spórol nagyjából 100.000-150.000 Ft-ot.

Ami miatt ez nem túl jó kilátás az az, hogy a folyamatos karbantartás növeli a rezsinket, és az alaprezsi is akkor kevés, hogyha enyhe a tél, vagy a fűtővizet meg tudjuk úgy oldani, hogy 40-42 °C-al fel tudja fűteni a házat. Ez a jelenlegi esetbe nem kivitelezhető, mivel a ház nincs szigetelve, többnyire régi nyílászárókkal rendelkezik. Az indukciós gázkazán előnye addig tart, amíg ez az indukciós folyamat végbemegy a kazánba. Az előre menő (radiátorok felé) víz 50-60 °C-os vízzel, ez a képessége, ami miatt takarékos az eltűnik, és megnövekszik a fűtésszámla. Összegezve tehát viszonylag drága, és a rezsink 80 %-a megmarad, élettartama pedig kb. 20 év. Mindenképpen előrelépés, de átütő lelkesedést nem váltott ki a családból.


2. Vegyestüzelés fejlesztése?

Mi van akkor, ha nem a gázfűtéshez nyúlunk, hanem a vegyestüzelést újítjuk fel?

Ebben az esetben mindenképp kell egy komoly puffer tartály, a használati meleg vízhez is kell egy bojler, kell egy új kazán, és fel kell újítani a régi kéményt, ami gyakorlatilag ’85 óta szolgál. Egy vegyestüzelésű kazán az 250.000-300.000 Ft-ba kerül, egy puffer tartály is 150.000-200.000 Ft. Veszünk egy olyan bojlert, ami a puffer tartállyal össze van kötve az ott lévő meleg víz is tudja melegíteni, az 150.000 Ft. Ennek az egésznek a munkadíja, ha szerencsések vagyunk, akkor 250.000 Ft. Tulajdonképpen ez így egy olyan 800.000-1.000.000 Ft-os fejlesztés.

vegyestüzelés puffertartály

Lehetséges megoldás: Vegyestüzelés puffer tartállyal

Valamelyest ez a megoldás is csökkenti a rezsinket, de a villanyszámla szintén megmarad, a CO2 kibocsájtás szintén megmarad. Hogyha drasztikusan nem változnak az árak, márpedig az akácfa ára is emelkedik jelenleg (a cikk megírásakor, 2020ban) 4.000 Ft-ért adnak egy mázsa akácfát, akkor 300.000-350.000 Ft-nál megáll a fűtési költség évente.

A szalmakazánnál ez az összeg is kevesebb, megvalósítási költsége is kedvezőbb a gázos felújításhoz képest, viszont állandóan tüzelni kell, folyamatosan gondoskodni kell a tűzről, mindig be kell gyújtani, hordani kell a fát (szenet) a kazánba, ezzel folyamatos problémát jelentve a hölgynek, és betegséggel küzdő fiának. 

Így ez az alternatíva sem hozott átütő sikert a család oldaláról.


3. Hőszivattyús rendszer?

A következő alternatíva a jelen világunkban a legmodernebb, legzöldebb, és legbonyolultabb megoldás az a hőszivattyús rendszer, és napelemes rendszer kombinációja. 

Ebben az esetben létre kell hozni egy napelemes rendszert.

A ház alkalmas erre, van egy 65-70 m2-es Dél-keleti tetőnk, és van egy hasonló, kicsivel kisebb 45-50 m2-es Dél-nyugati tetőfelület. Összességében a kettő az több mint 100 m2, és rendelkezésre áll még egy 60 m2-es lemeztető is, bár annak a dőlésszöge nem túl jó, a napelemes rendszer így felszerelhető. Emellé egy hőszivattyút is telepíteni kell, a hőszivattyú egy olyan eszköz, ami a környezeti hőből állít elő meleg vizet.

Amiben gondolkodtunk az egy levegő-vizes hőszivattyú. Tehát a levegő hőjéből állít elő meleg vizet, és ezt egy vízzel működő fűtésrendszernek adja át. Amit elhasznál hőszivattyú elektromos energiát, az pedig a terveink szerint megtermeli a napelemes rendszer, továbbá azt az energiát is, amit a többi elektromos fogyasztó is elhasznál eddig villanyszámlaként fizetve.

hőszivattyús napelemes rendszer

A hőszivattyúról tudni kell, hogy egy drága technika. Kevés az a szakember, aki hőszivattyúval foglalkozik, és jól is végzi a munkáját. Maga a hőszivattyú az nagyon drága, a ház adottságait ismerve egy 12-15 kW-os fűtési teljesítményű hőszivattyú került szóba.

A saját véleményem szerint ez kicsit lehet, hogy alul volt tervezve, egy biztos, hogy az a mesterember, aki kijött hozzánk, és ajánlotta nekünk ezt a rendszert azt mondta, hogy akkor fog tudni gazdaságosan működni, hogyha a hőleadó felületeink 38-42 °C-on fogják tudni fűteni az ingatlant. Ez azt jelenti, hogy olyan változtatásokra van szükség az ingatlanban, ami lehetővé teszi, hogy 38-42 °C-os fűtési hőmérsékleten működjön.

Jelenlegi helyzetben az ingatlan fűtési rendszere, hogyha hidegebb a környezet, akkor 60-62 °C-on működik, hogyha kint plusz fokok vannak, akkor 50-52 °C-on működik, tehát a hőleadó felületeinken változtatni kell. Lehet padlófűtést csinálni, és egy lefújós radiátort tenni az emeleti szintre, és emellett gazdaságosan tudjuk működtetni a hőszivattyút.

A hőszivattyú kiépítése komoly bontási, építési munkálatokkal jár mind a kazánházba, mind az épületben. Ez időben, és energiában is sokat elvesz, viszont ezen átépítés nélkül nem biztos, hogy meg tudja valósítani a kívánt hőmérsékletet, vagy ha meg is tudja sok energiafogyasztással képes rá.

Tehát a hőszivattyú kiépítése csak abban az esetben célszerű jelen esetben, hogyha teljes fűtési rendszert is átépítjük. Ez időt, pénzt, energiát emészt fel.

  • Kell vásárolni egy bojlert, ami nagyjából 170.000 Ft. Teljesítményt kell növeljünk a villanyóránkban, kb. 300.000-350.000 Ft.
  • A hőszivattyú, és beépítése az kb. 2.000.000 Ft, az ehhez tartozó napelemes rendszer (9-10 kW) nagyjából 3.000.000 Ft, és az hogy átalakítsuk a fűtési rendszert kb. újabb 2.000.000 Ft-ba kerül.

Ezeket a számokat összeadva, és a velejáró munkával az jön ki, hogy 7.000.000 Ft-ot biztosan rá kell költeni.

Az biztos, hogy ez a legzöldebb megoldás, ez fogyasztja a legkevesebb energiát, de ez a legbonyolultabb, és legdrágább megoldás is. Ezzel a megoldással nem lesz fűtésszámlánk, nem lesz villanyszámlánk. Legrosszabb esetben is maximum évi egyszeri 50.000 Ft érték, ha nagyon hideg tél van, és keveset termelne a napelem. A ház éves fogyasztása 8-12 MWh évente, amit egy 9-10 kW napelemes rendszer nagyjából (extrém esetet kivéve, akkor is 50.000-100.000 Ft éves szinten) biztosítani tud, és nem kell rezsit fizetnünk, teljes mértékben lenullázódik, ami az előző eseteket figyelembe véve éves szinten 600.000 Ft feletti összeg is lehet.

Ebbe már érdemes gondolkodnunk, hogy belevágunk-e. Az előző két alternatíva (gáz, vegyestüzelés) nem biztos, hogy érdemes egy felmérésen túl tovább gondoljunk. Itt, ami eltántoríthat, az hogy nagyon sok pénzbe kerül. Milyen finanszírozást vonhat be, tudja-e valamelyik részét hitelből (napelemes rendszerre MFB 0%-os hitel) finanszírozni, az MFB hitelbe belevonható a hőszivattyú azon része, ami a létrehozáshoz szükséges.

Eltántorítható ok lehet továbbá az, hogy a padlót fel kell verni, szerelőbeton, szigetelés, csőrendszer, burkolat újragondolása, csempézés, parkettázás. Jelen esetben az idős hölgynek nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a beteg fiával együtt ezt végigvinni.


4. Villanykazán-napelem kombináció kiépítése? – A győztes!

A következő és egyben az utolsó alternatíva, ami jelen esetben a megoldást jelentette, az a villanykazán-napelemes rendszer kombinációja.

Egy villanykazánról tudni kell azt, hogy miatta nem kell szétverni az ingatlant, egy villanykazán olyan hőmérsékletű vizet tud csinálni, amilyet éppen pont mi szeretnénk. Így egy olyan fűtési rendszerbe is be tudjuk kapcsolni, ahol éppen 60 °C-os víz szükséges a fűtéshez.

Ebben az esetben egy 18 kW-os villanykazánt terveztünk beépíteni, arra kértünk árajánlatot, és egy 15 kW-os napelemes rendszer felépítését társítottuk hozzá. A jelenlegi leadó rendszer erre tökéletes, nem kell változtatni a radiátorokon, nem kell változtatni a házon belül a fűtésrendszeren, az előremenő víz az lehet akár 60-65 °C-os is, ami jelenleg is működik, a villanykazán-napelemes rendszer párosítás szintén képes ezt a hőmérsékletet ellátni.

bosch elektromos kazán

A Bosch elektromos kazán

A kazánházra korlátozódik az összes szerelési munka, és fejlesztés, ami ezzel a beruházással együtt jár, és nyilvánvalóan a tetőre, amire a napelemek telepítése történik. Fontos, hogy a tető megfelelő nagyságú 100-150 m2, e nélkül nem lenne kivitelezhető ez a megoldás.

Az ingatlanunk előzetesen kalkulált fogyasztása 18-22 MWh is lehet évente, egy energetikus véleményére hagyatkozva. Ezt befolyásolja az ingatlan megfelelő szigetelésének hiánya. Ezt figyelembe véve terveztük meg a 15 kW teljesítményű napelemes rendszert, ami egy hasonló 16-18 MW-ot képes termelni évente, ami nagyjából fedi egymást. Ideális esetben ki is nullázza a fogyasztást, de ha éppen nem nullázza ki, akkor is egy évente egyszer fizetendő 50.000-100.000 Ft-os költséggel üzemel. Ami a jelenlegi szalmával történő fűtéshez képest kiváló megoldás.

Ami miatt e mellett a megoldás mellett döntöttünk az az még, hogy nem kell szétverni az ingatlant, kap egy villanykazánt, egy napelemes rendszert, és egy új bojlert, és gyakorlatilag a projekt megvalósul.

A villanykazánból Bosch típusú kazánt használunk, 250.000-300.000 Ft-ért egy csúcs kategóriást kaphatunk.


A villanykazán-napelem projekt részletei

Első lépések

Először is, az ingatlan egy része alkalmas arra, hogy napelemes rendszer kerüljön rá, és villanykazánt használjunk, egy másik része, gondolok itt az elektromos hálózatra pedig teljesen alkalmatlan.

Így aztán a villanyórát fejleszteni kellett. A villanyórát a jelenlegi áramszolgáltatói 3×10 A-es teljesítményről fel kellett tolni 3×32 A-es teljesítményre. Ehhez hálózat használati díjat kellett kifizetni, ami 289.920 Ft volt, ez maga az ingatlanba működő villanyóra, előfizető rendszerhasználónak be kell fizetni az áramszolgáltatónak. Emellett a regisztrált szerelőnek, aki ezt az egész folyamatot végigcsinálja, és ebben az egész folyamatban segít nekünk, 150.000 Ft-os munkadíjat kellett fizetni. Amiben már a fogyasztónak (villanykazán), és a napelemes inverternek a kiépítési díja is beletartozik. Magukra a betáplálási kábelekre 20.000 Ft-os anyagköltséget fizettünk.

Így állt össze az, hogy az ingatlant képessé tegyük arra, hogy egy ilyen kombinált rendszer megvalósuljon (villanyóra szabványosítással, új földelő szonda kiépítésével). A betápláláshoz nagyon fontos volt a vezetékek megfelelő keresztmetszete, a hatékonyság növelése céljából, valamint a védőföldelés kiépítése a villanykazánnál.

Összefoglalva

  • A villanyórát szabványosították.
  • A teljesítménybővítést megcsinálták, hálózatfejlesztési díjat kifizettük.
  • A földelő szonda helyre lett állítva,
  • A betáplálás ki lett építve a megfelelő keresztmetszettel,

Mindez összességében 459.920 Ft-ba került. Ez szükséges ahhoz, hogy a rendszer kiépíthető legyen.

villanyszekrény

A villanyszekrény az ad-vesz mérőórával

Napelemes rendszer felépítése

Napelemes rendszer tekintetében nagyon fontos, hogy a megrendelő profi kivitelező céget válasszon. A rendszer működése, későbbi karbantartása, tisztíthatósága, későbbi bővíthetősége múlhat rajta. 2019-ben 400 kivitelező cég volt a piacon, és csak kevesen vannak azok ezek közül, akik profi szinten végzik a napelemes rendszer kivitelezését.

A jelen estbe használt 15 kW-os rendszer az 4.500.000 Ft-ba került, ennek a kiépítése ideje az 4,5 hónap volt.

Először a műszaki tartalmat választottuk ki:

  • egy jó erős középkategóriájú Growatt invertert szereltünk fel;
  • Maysun Solar 315 W-os monokristályos napelemekkel az egyik tetőre,
  • a másik tetőre pedig TPL ExtremeSolar napelemek kerültek, amelyek 340 W-osak.
growatt inverter és maysun napelem

Growatt inverter és Maysun 300W napelem

Először az engedélyezés, tervezés folyamata ment végbe, azután a beszerzés indult el, majd a kivitelélezés ment végbe profi módon, az egész projekt készre lett jelentve, és az áramszolgáltató kicserélte a villanyórát, egy olyan órára, ami ad-vesz mérőóra. Tehát képes mérni a fogyasztott, és a termelt villamos energiát is, és a kettő mérlegét kell majd az áramszolgáltató irányába megfizetni az elszámolási időszak végén.

A fűtésrendszerre is profikat hívtunk, egy olyan szakemberrel tudtuk véghezvinni a fejlesztést, aki tulajdonképpen profi a villanykazánok építésében. Itt nincs szükség engedélyezésre, és tervezésre, egyszerűen csak el kellett indulni a műszaki tartalommal.

Kapott egy Bosch kazánt az ingatlan, egy Hajdu bojlert, ami nem csak elektromos fűtőszállal rendelkezik, hanem hőcserélő is van benne, ez által össze tudtuk kötni a fűtési rendszerünket. Tehát a téli időszakban, amikor megy a kazán, akkor ugyanúgy, ahogy a radiátorokat is fűti, fűti a bojlerben lévő vizet is. Ez nagyon sokat segít, mert a fűtőszál a téli időszakban, mikor a kazán működik akkor nyilván sokkal kevesebbet kapcsol be, és kevesebb energiát fogyaszt.

Iszapleválasztót is terveztünk a rendszerbe, mert egy régi, elavult fűtésrendszer, amiben nagyon sok víz (360 liter) van, és ezek a régi vascsövek szennyeződéseket okoznak a fűtésre használt vízben, és ezt a kazánba nem szabad beengedni, ezért ezt ki kell szűrni a vízből. Egy profi iszapleválasztót választottunk viszonylag drágán kb. 40.000 Ft értékben, ami erre a célra tökéletesen megfelelt.

Ezen felül kellett megoldani, hogy a használati meleg vizet bekössük a meleg víz hálózatunkba, ami mivel a bojler átkerült a fürdőszobából a kazánházba egy komoly feladat volt. Ezt követően a csövezés is meg lett oldva, különböző szelepek, és szivattyúk felhasználásával. Ez az egész egy 700.000 Ft-os összegnél állt meg. Ez a korábban említett gázos, hőszivattyús, vegyestüzelésű megoldáshoz képest alacsonyabb költséggel bír. 

váncsod kiserőmű esettanulmány

A választott rendszer összefoglalva

  • Kellet egy szakembert bevonni a villanyóránk szabványosítására, bővítése tekintetében, és betáplálást építettünk ki a villanykazán fogyasztóhoz, napelemes inverterhez.
  • A napelemes rendszer kiépítése egy profi cég révén 3,5-4 hónap alatt elkészült.
  • A fűtéskorszerűsítést szintén egy profi szakember végezte, mely egy egyszerűbb pár napos munkát vett igénybe.
  • Az egészet végiggondolva, ez a fejlesztés megközelítőleg 5.600.000 Ft-os összegbe került.

Ha ezen túlvagyunk, innen egy kényelmes megoldást biztosít, nem kell talpon tartani a fűtést, nem kell fát hordani, tárolni, rakodni. Nem vesz el időt, és energiát, csak a termosztátot kell beállítani. Nincs CO2 kibocsátás, nem kell körbefüstölni az egész falut. Továbbá ezen alternatíva használata emeli a ház értékét (hasonlóan igaz a hőszivattyús rendszer alkalmazására is). A projekt árának, 1,5-2x értékét elkérhetjük, ha későbbiekben áruljuk ingatlanunkat, tehát többel növeli az ingatlan értékét, mint amennyit költöttünk rá, ez egy hőszivattyús rendszer esetében még inkább igaz, ott az energetikai tanúsítványon a házunk szintet lép.

Egy 15kW-os napelemes rendszerrel 16-18 MWh-t megtermelünk évente, mellyel nagyjából képesek vagyunk ellátni a ház villanykazánnal történő 18-22 MWh fogyasztott energiájának igényét. A kettő között különbség éves szinten nagyjából 100.000-150.000 Ft-os évente egyszeri villanyszámlát jelent.

Elemzések

Az első elemzés egy fél év elteltével szeptemberben indult el a napelemes rendszer, akkor kezdett el termelni, most március van, a két időszak között a napelemes rendszer termelt 8,8 MWh energiát. A ház gyakorlatilag szeptembertől márciusig a fűtésszezonon túl van, így nagy részét elhasználta a villamos fogyasztásnak, ez 22,2 MWh volt, ez nem csak a fűtés, hanem az összes fogyasztást tekintve.

Úgy becsültük, hogy 18-22 MWh fog elfogyasztani, ami igaz is, hiszen ebbe a 22,2 MWh-ban benne van az összes többi fogyasztó (TV, mosógép, stb.) is. Arra számolunk, hogy márciustól szeptemberig még fog termelni egy 8-9 MWh energiát, maximum esetleg 10 MWh-t. A kettő közötti különbség a múltban az látszik, hogy az éves fordulókor (szeptemberben) 2-3 MWh maximum 4 MWh energiafogyasztás lesz, amit nem tud megtermelni a napelemes rendszer. A legrosszabb esettel számolva az is 160.000 Ft-ba kerül éves szinten 1 alkalommal.

 

Megtérülés & Összegzés

Végig lehet gondolni, hogy a múltban, amikor egy ingatlan kisbálás használva működött, akkor a rezsije 550.000-650.000 Ft lehetett évente. Ezt egy 5.600.000 Ft-os projekttel le tudtuk vinni évi 150.000 Ft-ra, úgy hogy kényelmes egy idős hölgynek, vagy akár egy elfoglalt embernek, aki nem tud foglalkozni a fűtéssel. Így évente akár 500.000 Ft-os megspórolunk, így kevesebb, mint 10 év alatt az egész projekt megtérül, ehhez hozzávesszük azt, hogy a házunk értéke is többet ér, egyáltalán nincs CO2 kibocsátása a háznak, nem szennyezzük a környezetünket, bár sok energiát használunk, de meg is termeljük nagy részét, akkor jól döntöttünk.

Látható, hogy jól számoltunk egy 160 m2, 22-23 °C-os hőmérsékleten, B30-as téglából, szigetelés nélkül viszonylag olcsó nyílászárókkal 18-22 MWh energiafogyasztással egy 18 kW-os villanykazán ki tudja fűteni. Ez nagyon fontos adat, ehhez tudjuk méretezni a napelemes rendszert. A termelést, és a fogyasztást egálba hozva kitudunk hozni egy jól működő közel nullás rezsijű ingatlant.

nv-author-image

Zoltán Hajdu

Számomra fontos, hogy a hétköznapi emberek szemlélete megváltozzon a megújuló energiával kapcsolatban.