Skip to content

Hőszivattyús rendszer bemutatása

    Napjainkban egyre többet hallani a hőszivattyús rendszerekről, viszont kevesen tudják melyek is ezek a rendszerek, mire szolgálnak, mi a funkciójuk, és mennyibe is kerül egy ilyen rendszer megvalósítása. 

    Ebben a cikkben segítséget szeretnénk nyújtani azoknak, akik hőszivattyús rendszer kiépítését tervezik, vagy azoknak, akik érdeklődnek a téma a megújuló energia hasznosítása iránt. Kielemezzük milyen típusai vannak, hogyan működnek, és hozzávetőlegesen mennyibe kerülnek a hőszivattyús rendszerek.

    Első körben az alapfunkcióját említeném meg, a hőszivattyús rendszerek a környezeti hőt alakítják át oly módon, hogy azt az ingatlanok téli időszakban való felfűtésére, és a nyári időszakban lehűtésére használjuk. A hőszivattyús rendszerek az alacsony hőmérsékletű forráshelyről hőt vonnak el, és ezt később magasabb hőmérsékleten leadják fűtésre használható módon. 


    A hőszivattyús rendszerek fajtái

    A hőszivattyús rendszerek négy fő csoportba bonthatjuk.

    Talajvizes hőszivattyú, ahol a nevéből adódóan a talajvíz hőmérsékletét használjuk ki, egy forráskút segítségével ahonnan kinyerjük a vizet, majd az elhasznált vizet egy ún. nyelőkúton keresztül visszajuttatjuk a természetbe. Működése nagyon jó hatásfokú, viszont felügyeletet igényel a működtetése, és engedélyeztetési folyamatokra is szükség van a telepítéséhez. 

    Talajkollektoros hőszivattyú, mely telepítéséhez a talajba fektettet csöveken keresztülhaladó folyadékot használja. Nagy földmunkával jár a telepítése, hiszen a kertben kell leásni a kígyózó csöveket, melyeknek a helyigénye 2-3x nagyobb mint a fűteni kívánt ingatlan területe. Viszont előnye, hogy az üzemeltetési költsége minimális.

    Talajszondás hőszivattyú, telepítésével szondákat fúrunk a földbe, melyek a hő biztosításáért felelnek. Mivel általában 20 méteres mélységben történik ezek elhelyezése nagy előnye, hogy független a levegő hőmérsékletétől, állandó teljesítményen képes üzemelni. 

    Levegős hőszivattyú, az egyik legelterjedtebb típus. Környezeti hasznosított hőmérséklete a levegő. Kiépítési költsége alacsony, és bármilyen ki méretű telken kiépíthető. Mivel nem a talajból nyeri a hőt a hőszivattyúnak mint társai, ezért a hatásfoka is rosszabb. 


    A hőszivattyús rendszer működése

    Hogyan is hasznosítja a környezeti hőmérsékletet?

    Összegyűjti a környezetének hőjét, és megemeli annak hőfokát. A hőmérséklet megemelését egy kompresszor végzi, mely segítségével a hordozó közegben keletkezett párát forró gőzzé alakítja, amely hőjét felhasználjuk padló, vagy mennyezet, akár falfűtésre. A kívánt szoba hőmérséklet szabályozása egyszerűen egy termosztáttal történik, ahol könnyedén beállíthatjuk milyen hőmérsékletet szeretnénk. 

    Minél kisebb a különbség a környezeti, és a fűteni kívánt hőmérséklet között, annál jobb hatásfokkal dolgozik a rendszer. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagy téli hidegben nem használható a hőszivattyús rendszer, csupán azt jelenti, hogy akkor többet kell üzemelni, kevésbé lesz hatékony, de általánosságban elmondható, hogy a hőszivattyú működéséhez szükséges egységnyi villamos energiából (melynek nagy részét a kompresszor igényel) 4x-es fűtési energiát állít elő. Azaz ha 2 kWh villamos energiát használtunk a hőszivattyúnkkal, akkor 8 kWh fűtési energiát állítottunk elő. Napelemes rendszerrel kombinálva működéséhez szükséges villamos energia könnyedén kiváltható. 


    Hőszivattyú rendszer ár

    Mire számíthatunk, ha hőszivattyús rendszert akarunk telepíteni. 

    A legelterjedtebben telepített hőszivattyús rendszerek árát elemzem ki ebben a cikkünkben, ami nem más, mint a levegős hőszivattyúk. 

    Elterjedésének oka, hogy semmilyen talajmunkát nem igényel telepítésük, kis telekméret esetén is telepíthetők, nincs szükség engedélyeztetésre. 

    Első körben azt kell eldönteni, hogy mire szeretnénk használni a hőszivattyús rendszert. Csak fűtésre, vagy hűtésre is, vagy éppen melegvíz előállítására is? Ezek mind befolyásolják a rendszer árát. További befolyásoló tényező, hogy van-e már kialakított padlófűtés (mennyezetfűtés, falfűtés) vagy annak a telepítése is szükséges.

    Nézzük meg elsőként azt az esetet, mikor csak fűtésre szeretnénk használni a hőszivattyút.

    Amennyiben már meglévő fűtési rendszerhez, például padlófűtéshez szeretnénk csatlakoztatni úgy a költsége a szerelési költséggel együtt a következőképpen alakul. Egy kisebb családi ház (50nm) felfűtésére ajánlott 10-15 kW-os hőszivattyú ára telepítéssel együtt megközelítőleg 2.100.000 – 2.400.000 Ft közé kalkulálható, egy nagyobb pl. 100 nm-es ház fűtésének kielégítésére alkalmas rendszer mely megközelítőleg 15 – 20 kW teljesítménnyel rendelkezik 3.000.000 Ft-tól egészen 4.000.000 Ft-os tételig terjednek.

    Hogyha hűtésre is használni szeretnénk a hőszivattyúkat, akkor ahhoz olyan típus szükséges, melyek az előbb felsorolt árakhoz képest 300.000-400.000 Ft-os többletköltséget jelentenek. Így a kisebb házak esetében 2.500.000 – 2.700.000 Ft-ba kerülnek telepítéssel együtt, míg nagyobb házak esetén 4.300.000 Ft-ba is kerülhet egy rendszer. 

    Abban az esetben, hogyha még melegvíz készítésre is szeretnénk befogni a hőszivattyút egy újabb csomagot kell választani, ahol az előzőekben ismertetett becsült árak tovább növekednek, igaz nem oly mértékben, mint ez előző esetben. Hogyha melegvíz készítésre is szeretnénk használni, akkor a kisebb házak esetében egy 2.550.000 – 2.900.000 Ft-os tételről beszélhetünk, míg nagyobb házak esetében 3.300.000 Ft az induló ár egészen 4.300.000 Ft-ig kalkulálható. 

    Látható, hogy a hőszivattyús rendszerek igen drágák, az említett árakat befolyásolják még a puffertartályok mérete például egy melegvíz fűtéses rendszerben. Nem mindegy, hogy 100 Liter, vagy éppen 200-300 Literes tartályra van szükség. 


    Éppen ezért fontos jól átgondolni, hogy milyen fűtési rendszerrel érdemes ellátni családi házunkat, kinek milyen anyagi lehetőségei vannak, mennyi pénzt szeretne belefektetni a fűtési rendszerébe. Mindenkinek ajánljuk a honlapunkon szereplő esettanulmányokat, melyből tájékozódhat további alternatívákkal pl. infrapanel fűtés vagy napelemes elektromos kazán fűtés.

    Az biztos, hogy manapság a „legzöldebb”, leginkább környezetbarát fűtési/hűtési megoldás a hőszivattyús rendszer alkalmazása amivel legtöbbet tehetünk a környezetünk megóvása érdekében, valamint ingatlan energetikai tanúsítványán szereplő besorolását is javítja.