Ebben a bejegyzésben, arról fogunk beszélni, hogy miért érdemes az ajánlottnál nagyobb méretű napelemes rendszert telepíteni.
Jelenleg mik a szokások a piacon
Jelenleg ott tart a Solar piac a lakossági szférában, hogy megpróbálják az emberek azt megoldani, hogy az általuk használt villamos energiát világításra, különböző elektromos árammal működő háztartási berendezések üzemeltetésére (szárítógép, mosógép, számítógép) használják a napelemet.
Ez egy átlagos család esetében ma, Magyarországon havi 15.000 Ft-os villanyszámlát jelent, persze ez széles körben mozoghat akár havi 5-6 ezer forinttól, 30-40 ezer forintig. Ennek az átlagos villanyszámlának az ellensúlyozására egy 3 kW-5 kW-os méretű háztartási kiserőmű alkalmas, az évi egyszeri elszámolást tekintve gyakorlatilag az jön ki, hogy vagy a családnak kell egy kicsit fizetni a szolgáltatónak, vagy éppen, hogy nekik fizet a szolgáltató vissza pénzt, mert több energiát termeltek, mint amennyit elhasználtak.
Hogyha így gondolkodunk az is jó, mert így gyakorlatilag legalább a villanyszámlától teljesen megszabadulunk. A jelenlegi piaci helyzetben ez a megszokott.
Én szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy próbáljunk picit tovább lépni, és próbáljunk meg egy másik szemszögből megközelíteni egy erőművet, egy családi házat, és egy család életét. Ebben próbálok meg a következőkben segíteni egy pár hasznos gondolattal, információval hozzájárulni.
Méretgazdaságosság szempontjából hogyan alakulnak az árak kW-ra lebontva egy átlagos 5 kW / 10 kW /15 kW-os rendszernél
Először is beszéljünk arról, hogyan is érinti a pénztárcánkat az, hogy mi mekkora erőművet építtetünk. Egy 3, 4, 5 kW-osat, vagy nagyobban gondolkodunk, és olyanok az adottságaink (nagy telkünk van), hogy egy 10, 15 kW-osat szeretnénk telepíteni.
Itt fontos megjegyezni, hogy ez nagyban függ az adottságoktól, akár szabadföldi elhelyezést, akár tetőszerkezeten való telepítést megvalósítva, fontos az, hogy elférjen. Tehát ha nincsen megfelelő rendelkezésre álló terület, akkor nem tudunk nagyobban gondolkodni.
| Rendszer | Megközelítő ár KW-ként |
|---|---|
| 5 kW-os rendszer | 350.000-400.000 Ft |
| 10 kW-os rendszer | 320.000-360.000 Ft |
| 15 kW -os rendszer | 290.000 -340.000 Ft |
Méretgazdaságosságot tekintve, ha a jelenlegi piacot vesszük figyelembe, akkor nagyjából azt lehet látni, hogy egy 5 kW-os rendszerméret, amit 1 fázisú betáplálásra is még fel lehet tenni, az ma kb. egy 350.000 Ft-tól 400.000 Ft-ig terjedő árban elérhető kW-onként. Például egy 5 kW-os rendszer esetében, ha 400.000 Ft-ot fizetünk kW-onként, akkor a teljes rendszer 2.000.000 Ft-ra becsülhető. Hogyha 350.000Ft-ot fizetünk kW-onként, akkor a teljes rendszer 1.800.000 Ft.
Ha ugyanezt megvizsgáljuk egy 10 kW-os rendszerre, akkor azt tapasztaljuk, hogy már kW-onként 320.000 Ft-tól nagyjából 360.000 Ft-os kW ár figyelhető meg. Így egy 10 kW-os rendszernél, maga a rendszer akár meg tud állni egy 3.200.000 Ft-nál.
Hogyha még tovább megyünk, és azt mondjuk, hogy egy 15 kW-os rendszerbe gondolkodunk, akkor már a jó ár-érték arányú rendszerek beesnek 300.000 Ft alá. Egy 290.000 Ft-tól egy nagyjából 340.000 Ft-ig megy el az a kategória, amibe napelemes erőműveket lehet vásárolni. Ha ez például egy 300.000 Ft árkategória kW-onként, akkor ez 4.500.000 Ft-ot jelent.
Jól érzékelhető az, hogy ahogy megyünk felfele a rendszer méretét tekintve, úgy csökken a kW-onkénti ár.
Ez nagyon fontos, mert a megtérülést tekintve, minél olcsóbban vesszük kW-onként a napelemünket, annál hamarabb térül meg a befektetésünk, hiszen egy 5 kW-os rendszer pont ugyanannyi energiát termel kW-onként, mint egy 15 kW-os rendszer, viszont árban többet fizettünk ki érte kW-onként.
Tehát összességében méretgazdaságosság tekintetében egy nagyobb rendszer, akkor annak a megtérülése hamarabb bekövetkezik.
Milyen rezsit tud kiváltani egy 3 kW /5 kW-os rendszer?
Ezt nagyon gyorsan össze lehet foglalni. Gyakorlatilag csak a villanyszámlát tudja kiváltani. Semmilyen más rezsi kiváltására nem alkalmas egy 3, 4, esetleg 5 kW méretű napelemes rendszer. Ezen belül nyilván, hogyha esetleg a villanyszámlánkon fejlesztünk (pl.: lecseréljük a villanykörtéket, villanytűzhelyt cserélünk, vásárolunk egy szárítógépet) így egy kicsit megnövekedik a villanyszámlánk, ahhoz hozzá tudjuk mérni az erőművünket, nem egy 3,6 kW-osat választunk, hanem egy 4,2 kW-osat, és ezt a megnövekedett fogyasztást még ellensúlyozni tudja a villanyszámlán. Komolyabb fogyasztókat (fűtő, hűtő berendezések) egy ilyen napelemes rendszerre nem lehet felhelyezni.
Mi van akkor, ha nagyobb rendszerben gondolkodunk (10kW / 15 kW), milyen rezsit tud kiváltani?
Ha egy ilyen rendszerben gondolkodunk, megvannak az adottságaink, megvan a betáplálásunk, megvan a 3 fázisunk, és a megfelelő nagyságú tetőfelület, vagy kertben szabad terület, akkor ez az erőmű már nagyon komoly, és nagy segítséget tud nyújtani az ingatlanunk fűtése, és hűtése tekintetében is.
Klíma
Fűtés-hűtés klímával
Hogyha felszerelünk mondjuk egy 15 kW-os erőművet, és annak a fekvése akkor, akár 16 MW-nyi energiát is tud termelni. Ez a megtermelt energia mennyiség már a nagyobb fogyasztók igényeit is ki tudja elégíteni. Hűtő, fűtő klímaberendezéseket építünk be az ingatlanba, akkor átmeneti időszakban, míg nincsenek nagy hidegek remekül tudjuk fűteni a lakásunkat, nyáron pedig a hűtést biztosítja. 2,3,4 de extrém esetben akár 5,6 darab klímaberendezés által elhasznált villamosenergia mennyiségét is tudjuk egyensúlyozni 10-15 kW nagyságú napelemes erőművel.
Hőszivattyú
Hatékony hőszivattyúk
Vannak egyéb megoldások is. Hogyha nem alkalmas arra az ingatlanunk, hogy klímaberendezést szereljünk fel, mert tagolt, többszintes stb., akkor a következő lehetőség az, hogy egy hőszivattyút építünk be az ingatlanba. Ami jelen állás szerint azért még elég drága, de hosszútávon nagyon megéri ebben gondolkodni, mert a hőszivattyú ideális helyzetben négyszer annyi hőt termel, mint amennyi villamos energiát elfogyaszt ehhez, ezzel egy hatékony, és környezetbarát megoldás arra, hogy fűtsük, de akár hűtsük vele az ingatlanunkat.
Villanykazán
Továbbá alkalmazhatunk villanykazánt, melynek a hatékonysága 1:1 arányba működik, itt nincs az az előny, mint a hőszivattyúnál, hogy négyszeres fűtési energiát termel. A régebbi ingatlanokban ez ideális megoldás lehet, ahol pl. vascsövön keresztül terjed szét a lakásban a központi fűtés, radiátorok vannak, és nincs arra lehetőség, hogy szétverjük az ingatlant, és újraépítsük a fűtéshálózatot, ott megoldás lehet egy villanykazán. Fogyasztása persze több mint egy hőszivattyúnak, éppen az előbb említett arányok miatt, viszont az ára lényegesen olcsóbb. Fontos, hogy ezekkel a megoldásokkal tudjuk csökkenteni az eddigi pl. gázkazán által elhasznált gázból származó fűtésszámlánkat.
Egy átlagos család esetében a fűtésszámla, sokkal nagyobb összeg, mint a villanyszámla, akár 4-5x magasabb összeg havi szinten. Nem beszélve arról, hogy egy vegyes tüzelésű rendszernél nemcsak a fa áráról van szó, hanem a vele járó munkáról is (behordásról, kihordásról, pakolásról, folyamatos odafigyelés).
Összegezve tehát, ha egy nagyobb rendszert építünk, és egy hűtő, fűtő fogyasztót építünk be, akkor azzal tudjuk csökkenteni, vagy kiváltja a fűtési számlánkat is.
Hogyan tudjuk a szolgáltató irányába polarizálni a kitettségünket, fűtés tekintetében
Az előző témához kapcsolódóan az is fontos, hogy fűtéshez kapcsolódóan tudjuk csökkenteni a szolgáltatóhoz való kitettségünket, vagy ha csökkenteni nem is tudjuk, polarizálhatjuk a fűtési rendszer.
Ez alatt azt értve, hogyha csak gázfűtésünk van, vagy csak vegyes tüzelésű megoldás van, és emellé hozzá teszünk egy olyan megoldást, ahol elektromos árammal fűtünk, akkor polarizáljuk a mi kitettségünket a szolgáltatónak. Hiszen, ha mi valamilyen oknál fogva nem kapunk fát, vagy a kéményünk tönkrement, vagy nem kapunk gázt, tönkremegy a gázkazán (szerelése 2 hét is lehet, ami téli időszakba elég kellemetlen lehet), akkor egyszerűen csak átkapcsolunk a villanykazánra, vagy hőszivattyúra, vagy klímára, és meg van oldva a fűtésünk.
Így kapunk egy alternatívát a fűtésre, nem kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy napokig, hetekig fűtés nélkül maradjunk.
Nagyobb rendszer teljes rezsi 70-80 %-át kiváltja
Ha megnézzük, hogy egy család rezsije hogy áll össze, akkor az én tapasztalatom az, hogy az egyik jelentős része a gáz, vagy fa költsége, és a másik jelentős része pedig a villanyszámla. Ami ezen kívül van az internet, vízszámla, csatornadíj, kéményseprő díja az elhanyagolható e két területhez képest.
Ha ezt a két nagy területet ellensúlyozni tudjuk az erőművünkkel, akkor a számításaim szerint a rezsink (teljes rezsire gondolok, előbbiekben felsoroltakkal) 70-80 %-át ellensúlyozni tudjuk a napelemes erőművünkkel. Hiszen, hogyha jól építjük meg, jól állítjuk be a fogyasztókat, akkor gyakorlatilag sem fűtésre, sem villanyszámlára nem lesz gondunk a jövőben, mivel az e területekre szükséges energiát megtermeli nekünk a napelemes rendszer.
A megmaradt pluszszolgáltatások (pl. internet, kábel TV, vízszámla) nyilván nem kiválthatók egy napelemes erőművel, de a fűtés, hűtés, és a villanyszámla teljes mértékben kiváltható, mely egy nagyon fontos dolog. Számszakilag amennyit megspórol a rezsin azzal az intenzitással térül meg a befektetett pénzünk.
Összefoglalás
Összegezve, tehát érdemesebb nagyobb háztartási méretű erőműben gondolkodni. A jelenlegi szokások ezt a 3-5 kW-os erőművet preferálják, és annyira leegyszerűsítik a dolgot, hogy termeld meg a villanyszámládat, ez szép, és jó. Ha ebbe picit mélyebbre ásunk, és végiggondoljuk, akkor nagyon fontos, hogy méretgazdaságosság szempontjából minél nagyobb erőművet építünk, annál kevesebb a kW-kénti ára, ez által felgyorsítjuk a megtérülését.
Az energiatermelés pedig, amit véghez tud vinni az erőmű az további területeken is felhasználhatóvá válik, gondolok itt a fűtésre, hűtésre. Mellyel havi kiadásainkat is tovább csökkenti, magyarul a rezsinket. Továbbá a szolgáltatóktól való függésünket is csökkenti, több lehetőségünk adódik fűtésre. Egy nagyobb rendszer egy átlagos család teljes rezsiköltségének a 70-80 %-át kiváltja.
Remélem tudtam segíteni az információimmal, ötleteimmel.