Egy olyan szituációt fogunk elemezni, amikor megvásárlásra kerül egy ’70-es, ’80-as években épített nyeregtetős, 120 m2-es ingatlan, az akkoriban használt építési technológiákkal.
Van egy elavult fűtési rendszerünk, ami radiátoros, van gázkazánunk, lehet gázzal táplálni a radiátort. Illetve van egy egyszerű fával, és szénnel táplálható vegyestüzelésű rendszerünk.
Az épület B30-as téglából épült, viszonylag rossz szigetelési minősítése van. Átlagos fa, és műanyag nyílászáróink vannak vegyesen, ahol nagyon rosszak voltak ki lettek cserélve. Egy négytagú család vásárolta meg ezt az ingatlant, ők fognak élni benne a következő hosszú távú időszakban.
A villanyóránkban van 1×32 A, ami magyarországi szinten átlagosnak mondható. Alumínium vezetékkel rendelkezik az ingatlan, mert a ’90-es évek közepéig ez teljesen szabványos, és elfogadott volt.
Nézzük meg milyen alternatívái lehetnek a családnak.
Minden marad a régiben
Beköltöznek, kifestenek, szépen berendezkednek, és hagyják úgy az ingatlanuk energetikai rendszerét, ahogyan a vásárlás előtti állapotban az volt, azokkal a vezetékekkel, fogyasztókkal, fűtésrendszerrel.
Ekkor a ház rezsije, egy átlagszámítás szerint a fűtés, és energiaköltség nagyjából egy 350.000 Ft-os fűtésszámlát, és egy 200.000 Ft-os villanyszámlát jelent évente, ebben semmilyen nagy fogyasztó nincs.
Bele kell kalkulálni, ha tönkremegy a régi gázkazán, és javítani kell, az több százezer forintos költség, ha újat kell venni az milliós költség is lehet. Vegyestüzelésű kazánban gondolkodva ez a költség természetesen jóval alacsonyabb. Minkét eset azt vonja maga után, hogy külön foglalkozást igényelnek, és pénzt emésztenek fel. A vegyestüzelés további hátránya a folyamatos tüzelés, tűzrevalóról történő gondoskodás stb.
Ebben az esetében 500.000 Ft-os rezsivel mindenképp lehet számolni, és a későbbi pár évben számolni lehet a fűtésrendszer felújítására.
A következő lehetőség a hőszivattyús rendszer és padlófűtés kialakítása
Ez akkor léphet életbe, ha azt mondja a megrendelő, hogy pénzt nem számolva a lehető legjobb házat szeretné kihozni. Ebben az esetben az egész padlót fel kell verni, ami nagy felfordulással jár. Egy 100-120 m2-es háznak az aljzatbetonozása, a burkolatok felverése, eltávolítása, szigetelés kialakítása, további csövek szigetelése, ennek burkolása. Egy ilyen átalakítás viszonylag sok időbe, 1 vagy több hónapba is akár, és több millió forintba is belekerül. Ebben a relációban 2 millió forintban szabtam ezt meg nagyon visszafogottan.
Ez után venni kell egy hőszivattyút. Egy ekkora ingatlan esetében kb. 3.000.000 Ft-ba kerül a megfelelő mérető hőszivattyú, és kialakítása. Ehhez további szakemberek bevonása szükséges, aki beszereli a hőszivattyút. A hőszivattyú akár a használati melegvizet is elkészítheti.
Ahhoz, hogy ez a nagy fogyasztónk hatékonyan működjön felszerelünk egy napelemes rendszert is. Ehhez a nyeregtetőnk egyik oldali tájolása biztosít lehetőséget. Ennek költsége 2.500.000 Ft, ezért cserébe egy 7 kW-os rendszert kapunk, ami biztosítja a hőszivattyú által fogyasztott energia mennyiségét.
Nem beszélve arról, hogy szigetelésre is könnyen elkölthetünk több, akár 5 millió forintot is. Nyílászárók megújulnak, minden mást leszigetelnek, ez megint több hónapnyi munkával jár.
Ahhoz, hogy a ház energetikailag működőképes legyen kell hogy egy olyan villanyóránk legyen, amiben megfelelő teljesítmény van. Ahogy már említettem egy fázisunk van 32A-el, de ahhoz hogy ezt a napelemes rendszert fel tudjuk szerelni 3×32 A-re szükség van. Amellett, hogy a villanyórát át kell alakítani, és hálózatfejlesztési díjat kell fizetni ami 290.000 Ft, a villanyórát is szabványosítani kell, ami 150.000 Ft, a nagyfogyasztóinknak új betáplálásra van szükség, a megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel 300.000 Ft-ra tehető ezek költsége, ami összesen így már 740.000 Ft.
Összességében ez az egész projekt 13.240.000 Ft-ból valósulhatna meg, ami rengeteg pénz.
Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy vidéken akár 8-10 millió forintért vidéken vesz egy házat pl. CSOK-ra egy fiatal család, amire még az itt kiszámolt költséget rá kéne fordítani, hogy egy BB, vagy AA energetikai besorolású ingatlant kapjunk az rendkívül soknak számít.
A megfelelő kondíciók esetén a Magyar Fejlesztési Bank-tól egy hitelpályázatot igényelhet, melybe be tudja tenni a hőszivattyús, napelemes, szigetelés beruházást. A beruházás költségéből durván 10.500.000 Ft-ot fel tud venni hitelként 20 évre 0%-os kamattal. Későbbi páréven belüli eladás esetén ez nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Ennek a rendszernek a kiépítése több mint fél évbe telik.
Viszont abban az esetben, ha a család ezt a projektet végigviszi egész biztos, hogy a fűtés számlától, és a villanyszámlától a család meg tud szabadulni. Ehhez az előbbi értékekkel számolva 26 év kell, hogy megtérüljön, ami nagyon sok idő, és nehéz ilyen távlatokba előretervezni. Ez a legbonyolultabb, legdrágább, és „legzöldebb” megoldás.
Nézzük meg a következő lehetőséget.
Realista alternatíva, amellyel munkám során minden nap találkozok
Kétféle megoldással találkozok a napi munkám során, most ez egyik megoldást fogjuk kitárgyalni.
A helyzet, a korábbi állapot ismert. Az előző esetet mellőzve kell egy olyan megoldást találni, ami kifizethető, és ki tudja szolgálni az igényeiket. Az ingatlan 3 szobából áll, van egy nappali rész, ami egybe van a konyhával, van egy WC, fürdőszoba, van előszoba, és háztartási helyiség.
A házra egy napelemes rendszert szerelnek, amire alkalmas a déli tájolású tetőfelület, melynek mérete kb. 60m2. Erre a tetőfelületre egy nagyjából 10 kW teljesítményű rendszer elfér. Ehhez a fűtést egy olyan módon oldják meg, hogy a nagyobb helyiségekbe, a 3 szobába, és a nappaliba beszerelnek egy-egy klíma berendezést. A kisebb helyiségekbe, vizes helyiségekbe, előszobába pedig infrapaneleket szereltetnek fel, és ezzel próbálják megoldani a fűtést.
A régi fűtésrendszert gyakorlatilag úgy hagyják, ahogy van, hogyha esetleg szükség lenne pl. nincs áram, akkor azt be lehet kapcsolni. A használati melegvizet pedig egy villanybojler segítségével fogják kivitelezni.
Ezzel a megoldással úgy gondolják meg lehet oldani, hogy a nagyfogyasztók által használt villamos energiát a napelemmel meg tudják termelni.
Nézzük a matekot, nézzük ebben a helyzetben mire számíthatunk.
- Először is vásárolnunk kell 3 közepes teljesítményű klímaberendezést, hogy a kb. 15-20 m2-es szobáinkat fel tudja fűteni, nyáron pedig le tudja hűteni.
- Vásárolni kell továbbá a nappali-konyhába egy nagyobb teljesítményű klímaberendezést, ami fel tudja melegíteni, le tudja hűteni a közel 40 m2-es helyiséget.
Hogyha összeadjuk ezek mennyibe kerülnek, akkor azt kapjuk, hogy kb. 1.100.000 Ft-os költséget jelent a családnak. Nagyon fontos, hogy ezzel nagyot lépünk abba az irányba, hogy a téli fűtésünket meg tudjuk oldani.
További előnye ennek a megoldásnak, hogy nem kell szétverni az ingatlant, nem kell padlófűtést csinálni, nem kell újraburkolni a helyiségeinket. Valamint ennek a munkának az elvégzése, klímák felszerelése kb. 2 napba telik, majd a klímák egy távirányítóval, vagy akár telefonos applikációval bárhonnan elérhetően működnek, így távolról is bekapcsolhatjuk, ha tudjuk, hogy például 2 óra múlva otthon leszünk.
A hátránya ennek a megoldásnak az az, hogy a kisebb helyiségekbe is klímákat kéne elhelyezni, ami nem gazdaságos megoldás. Így a kisebb helyiségekbe infrapaneleket helyezünk, ezek ára széles kínálatból választhatóak, amelyekkel munkám során találkozok, abból 5 db 200.000 Ft-ba kerül. Ez egy fehér színű, fehér kerettel rendelkező lap, akár falra, akár mennyezetre elhelyezhető. Bedugjuk egy konnektorba, vagy fixen hálózatra kötjük, és gyakorlatilag működik. Az előző hőszivattyús megoldáshoz képest ez a megoldás szinte „filléres” megoldásnak számít.
Kapcsolódó: Infrapanel fűtés bemutatása
Összességében a fűtésünkre költöttünk 1.300.000 Ft-ot.
Egy 10 kW-os napelemes rendszer nagyjából 3.120.000 Ft-ba kerül. Gondolkozhatunk abba, hogy veszünk villanytűzhelyt, használati melegvizet előállító bojlert, és hozzávesszük a klímákat, infrapaneleket, akkor ezen fogyasztók összességét képes ellátni egy 10 kW-os napelemes rendszer.
Ide is kell egy komoly betáplálást építeni, hálózatfejlesztési díjat kell fizetni, ami kb. 290.000 Ft, hogy legyen 3×32 Amperünk, szabványosítást kell végrehajtani, ami 150.000 Ft, és a nagyfogyasztóinkat is megfelelő keresztmetszetű vezetéken kell megtáplálni ahova megint elköltünk 740.000 Ft-ot.
Ami így mindennel együtt összességébe 5.160.000 Ft-ba kerül.
Ez a rendszer ugyanúgy alkalmas arra, hogy kiváltsa a kezdeti rezsinket, ami 500.000 – 550.000 Ft volt. Ami azt jelenti, hogy 9-10 év alatt megtérül, és ha mégis eladnánk az ingatlant 5-10 éven belül, akkor van arra esély, hogy ennyi pénzzel talán többet kérjünk a vevőtől, hivatkozva arra, hogy ez egy rezsimentes ház. Még ha kevésbé „zöld” megoldás is, mint egy hőszivattyús megoldás.
Finanszírozását tekintve, a napelemes rendszert itt is tudjuk hitelpályázatra finanszíroztatni. Napelemes rendszert egészen 90%-ig, tehát kb 3.000.000 összeget, 0%-os MFB bankos hitelpályázatra be tudjuk adni. Így az összes költségből csak 2.160.000 Ft-tal kell hogy rendelkezzünk a kezdetekben.
Összegzés
A legutóbbi megoldással találkozok a munkám során a mindennapokban. Olyan pénzügyi, és humán erőforrások szükségesek ahhoz, hogy ma egy házat újjáépítsünk, és energetikai szempontból megújítsunk, hogy az emberek ezt nem tudják megoldani, nem tudunk várni fél évet egy kőművesre 3-6 hónapot, egy hőszivattyús mesteremberre várni 8 hónapot. Arról nem beszélve, hogy mennyi vesződséggel jár ez a folyamat pl. emberek koordinálása, anyagok beszerzése, engedélyeztetési tervezési eljárások.
Így nem csak az anyagi okok miatt nem vágnak az emberek a hőszivattyús megoldásba, hanem nem bírják végigcsinálni azt a fél-1 évet, míg a házat szétbontják és összerakják, amivel energetikailag fejlődik, és jobb besorolást kap, „zöldebb” lesz.
Ezek miatt esik a legtöbb esetben a választás a második esetben bemutatott megoldásra. Ahol klímaberendezések, és infrapanelek vannak beszerelve kisebb (vizes) helyiségekben, amelyek pár csavarral rögzíthetőek, termosztát segítségével szabályozható hőmérsékletük.
A napelemet tekintve, ha az engedélyezési procedúrán túlvagyunk, akkor a napelemek felszerelése 1-2 napba telik. Ezt követően jön a szolgáltató, kicseréli a villanyórát, és termeli az áramot anélkül, hogy bármit kellene kapcsolgatni. Nem kell fél éven keresztül nyitogatni a házat különböző mesterembereknek, párnapig ott van a villanyszerelő, napelemes szerelő, tehát egy pár napos tényleges munkán belül lezárul a folyamat.
Ha összerakom a matek részét, akkor azon túl, hogy spóroltam ezzel egy csomó idegességet, és időt, amellett ez a dolog 5.160.000 Ft-ba kerül ami 10 éven belül megspórol, és azonnal tudom használni az ingatlant. Ez ma Magyarországon ez a realitás, ebbe az irányba indulnak az emberek, mert nem akarnak fél évet-egy évet azzal küszködni, hogy kész legyen az ingatlanuk, és nem kerül 13 millió forintba.
Nyilván nem olyan tökéletes, mint az ideális alternatíva, nyilván van árnyoldala egy ilyen megoldásnak, mert például egy klíma nem fűt olyan komfortosan, mint egy padlófűtés, hogyha nagyon nagy hideg van, akkor rá kell segíteni a vegyestüzelésűvel. Na de kérdezem én, hogy most 1-4 olyan hét van az évbe ahol rá kell segíteni vegyestüzelésűvel, akkor az nem-e viselhető el, amellett az előny mellett, amit az előbb kitárgyaltunk reális alternatívát nyújt.