Mi az ami beletartozik egy rendszerbe? Mi az amire általában ajánlatot kapunk egy kivitelezőtől?
- Egy napelemes rendszer árajánlatba beletartoznak műszaki oldalról a napelemek, az inverter, a vezetékek, csatlakozók, a túlfeszültség védelem AC – DC oldalon, a tartószerkezet.
- Beletartozik továbbá az egész folyamat papírmunkája egészen az engedélykéréstől kezdve, az egyvonalas terv elkészítésével folytatva, a tervjóváhagyásig.
- Beletartozik a beszerzésnek a folyamata, a beszerzést követő kivitelezés, az ezt követő napelemes rendszer készre jelentése.
- Ezt követően az ügyfélnek csak annyi dolga van, hogy várja a villamos áram szolgáltató munkatársait a mérőóra cseréje miatt.
Az előbbiekben felsorolt pontokat a napelemes piacon meglévő árajánlatok többnyire mindegyike tartalmazza.
Ezen felül felmerülhetnek extra költségek, melyek pluszba jelentkeznek, ahhoz hogy egy működőképes erőművet kapjunk.
A villanyóra körüli fejlesztéseket milyen keretek között kell lebonyolítani?
A legfontosabb ezek közül a villanyóra. A villanyóra az ingatlanban, főleg hogyha idősebb ingatlanról van szó egy „mostohagyerek”, lakásfelújításkor például a nyílászárók, bejárati ajtó cseréje mellett senki nem gondol arra, hogy a villanyórát is cserélni kéne. Azt el lehet mondani, hogy a 20 évnél öregebb házak tekintetében gyakorlatilag a villanyórák több mint 80 %-a elavult, olyan állapotú, hogy abba a szolgáltató fejlesztést már nem hajt végre, tehát nem fogja kicserélni a mérőnket oda-vissza mérő ún. ad-vesz mérőórára.
Ezért aztán a villanyóra szabványosítása egy olyan téma, ami gyakorlatilag az esetek nagyon nagy százalékában előjön, kivételt képez ez alól, hogyha valaki valamilyen oknál fogva felújította azt az elmúlt 3-5 évben, vagy az ingatlanja nem több mint 10 éves, ilyen esetekben nyilván a jelenlegi szabványoknak megfelelő a mérője, és nem kell különösebben foglalkoznia ezzel a témával.
A villanyóra felújítás sok részfeladatból áll. Nagyon fontos részlet a napelemes rendszert tekintve a villanyóra felújításában az, hogy megfelelő minőségű földelésünk legyen a villanyóránkhoz kapcsolódóan, ezáltal a napelemes rendszerünkhöz kapcsolódóan is.
A földelő szondát a földelést, és a villanyórát megfelelő keresztmetszetű, szabványoknak megfelelő vezeték kösse össze. A villanyóra, mérőegység mögötti vezetékezés megfeleljen a korunk áramszolgáltatói igényeinek. Ezek egy 30-40 éves villanyórák tekintetében nyilvánvalóan nem felel meg, ha van is földelő nyárs az is úgy elrozsdásodott, tönkrement, hogy annak az ellenállása nem megfelelő egy új szondához képest.
Ezért fontos, hogy a villanyóránkat azon a területen ahol élünk egy szolgáltató által is regisztrált szerelővel megnézessük, és az ő iránymutatását követve egy szabványosítást végezzünk. Nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy ezek a mesteremberek túlgondolják feladatukat, és például azzal kezdik, hogy ki kell tenni a mérőhelyet a kerítésbe, és földkábeles csatlakozás kell hozzá, a tetőtartót le kell szedni. Az igazság az, ha így közelítik meg a szabványosítást, az nagyon drága megoldást okoz, ami a napelemes rendszer megtérülését is veszélyeztetheti szélsőséges esetben. Így azt javaslom, hogy ilyen helyzetben akkor egy második vagy akár harmadik regisztrált szerelőt is lehet hívni.
Általánosságba el lehet azt mondani, hogy ha a mérőhely a ház falán kívül helyezkedik el, tehát nem valami belső helyiségbe van, 80×80-as méretű akár fa dobozban lévő villanyóra áll rendelkezésre abból már szabványosítás útján lehet olyan villanyórát kapni, ami megfelel a napelemes rendszernek, és a szolgáltatónak is. Az egy tévhit, hogy csak földkábeles megoldás esetén lehet napelemes rendszert megvalósítani.
Összegezve, nagyon fontos, hogy mindenki, aki napelemes rendszert szeretne a házára fontos, hogy ezzel a témával foglalkozzon. Kivétel az alól azok, akinek a háza új, vagy 5-10 éven belül épült, esetleg pár éven belüli időszakban felújította a villanyóráját. Fontos továbbá, hogy ne hagyjuk magunkat becsapni azzal, hogy földkábeles megoldással, új mérőhelyet akarjanak kialakítani, mert ez csak nagyon ritka esetben indokolt.
Betáplálás kiépítése
Ezt a feladatot jobb rábízni arra a villanyszerelőre, aki a mérőhelyünket újítja fel (amennyiben arra szükség volt). Az első szemle során fontos meghatározni az, hogy hova helyezzük el az invertert. Olyan helyre célszerű elhelyezni, ahol a napsugárzástól védett helyen van, nem is csúfítja el a házat, jár a szellő a hűtés miatt, és lehetőség szerint legközelebb a napelemekhez, amely a tűzvédelmi kapcsoló beépítésének elkerülése miatt lényeges.
Viszont ehhez bonyolult módon lehet megfelelő betáplálást vinni egyenesen a villanyórától. A megfelelő keresztmetszet nagyon fontos, hiszen ez garantálja, hogy jó hatékonysággal tápláljon vissza a hálózatba az inverterünk. Hogyha ez a betáplálás hosszú, több mint 5-10 méter, és nincs megfelelő keresztmetszet, akkor előfordulhat az, hogy a visszatáplálásunk hatékonysága romlik.
Tehát abban az esetben szükséges betáplálás kiépítése megfelelően vastag keresztmetszetű kábellel, hogyha az inverter túl messze helyezkedik el a villanyórától. Elsősorban a hatékonyság növelése céljából, másodsorban pedig a kivitelezőt megkímélni attól, hogy a saját felszerelésével valamilyen úton, módon megoldja a problémát.
Érintésvédelmi jegyzőkönyv
Ez az esetek többségében, az ország nagyobb területén kell, hogy érintésvédelmi szakember jegyzőkönyvet készítsen az erőművünkről. Jelenleg két szolgáltató területén kötelező, a harmadik szolgáltató esetében nem kötelező. Általában azért van, hogy az országos szintű cégek nem szokták beletenni az érintésvédelmi jegyzőkönyv költségét a standard árajánlatba, mert nem tudják melyik területen fog igény érkezni a napelemes rendszerre. Ebben a tekintetben sok olyan kollégám van, akiknek van erre jogosultsága, általában az esetek többségében, ahol élünk, a környezetünkben találunk olyan szakembert, aki ezt el tudja készíteni.
Jegyzőkönyv részlet
Természetesen a profi napelemes cégek kivitelezői ezt központilag el tudják végezni, kapcsolatban állnak olyan személlyel, aki megírja ezt a jegyzőkönyvet. Ez a jegyzőkönyv a készre jelentéshez szükséges dokumentum, melyet még egyszer hangsúlyozok, két áramszolgáltatónál kötelező a háromból. Ez egy pár 10.000 Ft-os tétel, nyilván az ország különböző szakembereinél van ahol drágább, van ahol olcsóbb, egy milliós nagyságrendű napelemes rendszernél belátható, hogy ez elenyésző tétel. E nélkül pedig nem fogják kicserélni az ad-vesz mérőórát.
Finanszírozás, hitel pályázatból történő kiépítés esetén felmerülő költségek
Ha hitel pályázatból történik a megrendelés, akkor további külsős szakemberekre lesz szükségünk ahhoz, hogy a projektünket ( MFB 0%-os ) tudjuk finanszírozni.
Először is, amikor a projektet elindítjuk akkor a kivitelező cégnek általában pár 10.000 Ft-ot kifizetünk, hogy a mi engedélyünket megkérje az áramszolgáltatótól. Addig nem érdemes tovább lépni sem a pályázat, sem a villanyóránk szabványosításával, betáplálás kiépítése tekintetében, amíg nem kapunk engedélyt az áramszolgáltatótól arra, hogy nekünk ott ahol élünk erőmű legyen a házunkon.
Amikor ezzel megvagyunk a következő lépés hogy, keressünk egy olyan szakembert (ezek általában pályázatíró szakemberek) aki pontosan tudja azt, hogy a pályázatot hogyan kell megírni, milyen szakembereket kell bevonni, hogyan és milyen időrendben kell ezt bankba vinni, hogyan tudjuk a későbbiekben az előleget lehívni belőle, önrészünket kiegészíteni, és végelszámolást meg csinálni. Ez egy bonyolult folyamat lehet annak, aki a hétköznapokban nem ezzel foglalkozik.
A pályázatíró be fog vonni egy energetikust, aki egy energetikai szakvéleményt fog készíteni egy előtte/közben/utána részt megkülönböztetve. Ez egy 50-100 ezer forint körüli összeg, mely költsége bevonható a hitel pályázatba, ugyanez érvényes a pályázatíró költségére is, mely 40-60 ezer forint között lehet, projektösszeg 2,5 százalékáig lehet pályázatírás költséget elszámolni.
Emellett közjegyzőhöz is kell menni, 5 millió forint hitel összegig nincsen jelzálog, csak egy közjegyzői okirat van, amiben a bank, és az ügyfél leírja azt, hogy mennyi pénzzel tartozik, és milyen ütemezéssel történik a hitel visszafizetés. A közjegyzői díj 50-100 ezer Ft.
Fontos, hogy az összes itt említett költség elszámolható az önrész terhére a hitel pályázatban. Ha jól csináljuk a folyamatot 50-100 ezer Ft-os többletköltséggel nem fog többet jelentkezni, egy készpénzes finanszírozáshoz képest.
Összegezve tehát, ha hitelpályázatot veszünk igénybe, be kell hívni egy pályázatírót, egy energetikust, egy közjegyzőt a projektbe. Az ők költségeinek nagyobb része beépíthető az hitelpályázat önrészbe. 2 millió forintos projekt esetében, amit nem tudunk elszámolni költségként, az nem lehet több mint 50-100 ezer Ft. Ennél nagyobb projektek esetén (3 -4 Millió Ft projektösszeg ) gyakorlatilag minden költség elszámolható az önrészbe.